3.
9. De mivel Kabul nem esett a czélom felé vezető útba, s miután az ott lakó örmények által arról értesültem, hogy Mahomed Azim khán táborában Kabul és Peshavar között két európai katonatiszt szolgál: alkalom adódván, hogy egy karavánnal bátorságban tovább utazhatom, január 19-én elhagytam Kabult s Peshavar felé vettem utamat.
Január 26-án Duka helységben találkoztam két franczia úrral, tudniillik Allard- és Venturával, akiket későbben Lahorig kísértem; mivel az évszak nem volt alkalmas arra, hogy egyenesen Kasmírba menjek, s onnan a hegylánczon át Tibetbe, 1822-ik év márczius 12-én megérkeztem Lahorba és ezen hó 23-kán tovább utaztam Amritsir- és Jámunak, ápríl 14-kén Kasmírba megérkezém, a hol a kedvező időszak beálltáig s alkalmas útitársak végett várakoztam. Május 10-én elhagyám Kasmírt s négy egyeén társaságában június 9-kén megérkeztem Leh városába, Ladák tartomány székhelyébe. Itt azt tapasztalam, hogy a Yarkand felé vivő út nehéz, költséges és keresztényre nézve veszéllyel járó; huszonöt napi veszteg!és után elhatároztam tehát, hogy Lahorba visszatérek.
10. Julius 16-dikán Kasmír határához érteni már visszafelé való utániban, a midőn kellemes meglepetésemre Mr. Moorcrofttal találkoztam Himbabs folyónál.* Ő egyedül volt; megismertetem őt körülményeimmel és czéljaimmal s beleegyeztével vele maradtam. Útjában Lehig visszakísértem őt, a hova augusztus :20-án érkezénk. Szeptemberben Mr. Trebecknek, Moorcroft társának visszatérte után Pitiből, Mr. Moorcroft kölcsön adta nekem átolvasás végett az Alphabetum Tíbetanum nagy kötetét, a melyben Tibetország és a tibeti irodalom felől sok tanulságost találtam. Föltettem tehát magamban, hogy ezen különös nyelvnek szerkezetével megismerkedem. Mr. Moorcroftnak Lehből való eltávozásakor Kasmír felé szeptember végével, arra kértem őt, hogy engedné meg, hogy Mr. Trebeck-nél maradjak. Ez az úr egy értelmes egyént szerzett számomra, a kitől tanulhattam, s mivel ezen egyén a perzsa és a tibeti nyelveket jól tudta, az ő segítségével tetemes ismereteket szereztem a tibeti irodalomban.
* Dras felé vivő útjában; lásd alább.
11. Minek előtte Mooreroft Lehből elutazott volna, kérelmére latin nyelvre lefordítám Szent-Pétervárott 1820-ik január 17-én kelt s Ranjit Singh Panjab fejedelméhez intézett, perzsa nyelven írt azon levelet, melyet Mr. Moorcroft segéde, a Delhiben született Mir Izzat Ullah szerzett meg s melyet, a mint később értesültem, Moorcroft Kalkuttába el is küldött. **
**Ez volt azon levél, melyet Sándor czár parancsára Nesseolrode-miniszter írt s Aga Mahdi Rafael orosz emissarius kézbesített a Maharajának s mely így jutott Moorcroft birtokaba.Lásd alább is.
12. Mr. Trebeekkel Lehből való visszatértem után Kasmírba a következő télen feltett szándékom az volt, hogy időmet a tibeti nyelvnek további tanulására és abban való tökéletesbítésemre szentelem, ha tudniillik erre segedelmet nyerek; azon czélból, hogy behatóan megismerhessem az előttem már tudvalevő számos kötetek érdekes tartalmát, melyek minden nagyobb terjedelmű tibeti zárdában feltalálhatók. Nézeteimet ez ügyre nézve közlöttem Mr. Moorcrofttal, aki érett megfontolás után azokat jóváhagyta s e czélból csakugyan pénzsegéllyel látott el mindennapi szükségeim fedezésére, s megengedte, hogy Ladakba visszatérjek, sőt ajánló levelet is adott Leh parancsnokához s a yanglai Lámához Zanskarba. Elkészültem utamra s elhagyám Kasmírt 1823. évi május 2. napján, miután öt hónapot és hat napot Moorcroftnál töltöttem vala.
13. Ladáak tartományba visszatérvén, Leh városát június 1. napján 1823-ban értem el, átadtam Mr. Moorcroft és Mir Izzat Ullah leveleit s ajándékait, melyeket magammal hoztam a Kalon* számára. Ezen miniszter ajánló levelet adott a yanglai Lámához, s körülbelül nyolcz font theát ajándékozott. Lehtől délnyugatnak tartva, kilenczed napra Yanglába megérkezvén, 1823. évi június 26-tól 1824-dik évi október 22-kéig a zanskari zárdában - Yanglában - Ladak tartomány legdélnyugatibb részében tartózkodtam, a hol a Láma segítségével a tibeti irodalmat tanulmányoztam.
* Bka-blon (tibeti helyesírás szerint) – első miniszter.
14. Zanskarban való idözésem alatt ezen értelmes Lámának ügyes útmutatása folytán, nyelvtanilag megtanultam a tibetit, s meismerkedtem azon irodalmi kincsek néhányával, melyek 320 vaskos nyomtatott kötetben foglal vak, s mely kötetek az összes tibeti tudományosság- és vallásnak alapját képezik. Ezek pedig két osztályra szakadnak, mindkét osztály ismét alosztályokból áll – s mindnyája az indiai szaszkrit nyelvből van kölcsönözve s a tibetire lefordítva. Ezen óriási művek és tanulmányok jegyzékét lemásoltattam, ugyanazon rendben, a mint azokat említve találjuk a nyomtatott tartalomjegyzékben. Minden munka vagy értekezés sanskrit és tibeti czímmel kezdődik és a szerző vagy fordító és azon hely megnevezésével végződik, a hol az illető szerző élt, vagy a fordítás eszközöltetett. Mivel pedig több sanskrit és tibeti szógyűjtemény létezik: magammal hoztam a legterjedelmesebbnek másolatát, mely 154 levélből áll, hat sorral minden lapon.