vissza a „Szemtanúk, kortársak” oldalára
Schöfft Ágoston (1809-1888)
[Duka 135]
Thewrewk úr közleményében van szinte különös hivatkozás egy bizonyos levélre, melyet Schoefft**) pesti festész, ki akkor Kelet-Indiában élt s Csomát személyesen ismerte, haza küldött 1842 elején. – Abból egy rész az 1842-diki Századunk 45-diki számában olvasható.
Schoefft ezt mondja: „Én igen barátságos viszonyban valék Csomával, midőn Calcuttában tartózkodtam, hol örömmel tapasztalám, mikép e város lakosainak már sokkal helyesb fogalmaik vannak Magyarországról, mit bizony csak Csoma Sándornak köszönhetünk. Egyébiránt meg kell vallanom, mikép én nálánál szokatlanabb embert soha nem láttam. Ő remeteként él a tibeti s más iratok halmazai közt az ázsiai társaság épületében, honnan ő ritkán jő ki. Este az udvarban kis sétát tesz s aztán szobájába becsukatja magát, úgy hogy midőn esteli lovaglásom közben néha meg akartam látogatni, mindig várnom kelle, míg a szolgák a kulcsokat előhozák s őt mindig könyvei közt találám. Víg volt, nevetgélt és nagy kedvre is derült mindenkor, ha Magyarországról beszélhetett. Általában ő igen beszédes s ha neki eredt, alig várhatni végét. Gyakran oly kellemes beszédbe vegyülék vele, ha hazánkról s a magyarok eredetéről vitatkoztunk, hogy sokszor esteli tíz órán túl is mulattam nála. Féltem azonban, hogy Magyarországba nem tér vissza többé, mivel már koros, s még tíz esztendeig szándékozik itt maradni: hogy az ó iratokból, a mit lehet, mindent kiforgasson s az oly egészen elkülönzött, úgy szólván tömlöczféle élet könnyen elfonyadhat s létének csak árnyemlékét hagyja meg.”
**) Ezen aggastyán is még él Londonban, de a multak részleteire nem emlékezik már.