vissza a „Szemtanúk, kortársak” oldalra
S. C. Malan levelei Duka Tivadarhoz (1883–1886)
1883. október 15.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia [Dokumentumok, 38-39]
Tisztelt Uram!
Köszönöm Önnek azt az örömöt, amelyet Csoma arcképének elküldésével számomra okozott. A kép nagyon is jól emlékeztet rá, bár kicsit fiatalabbnak néz ki rajta, mint ahogy én ismertem. Akkoriban törődöttnek és idősebbnek nézett ki, mint a képen, de nem viselt szakállt. Remélem, hogy készíttet majd fényképet a képről. Akkor majd meg szeretném kérni, hogy küldjön el számomra is egy példányt, mert Csomára mindig hálával és örömmel emlékezem. Mindig gyönyört okozott, ha társaságában lehettem - oly kedves és előzékeny volt, s mindig kész arra, hogy közöljön mindent, amit tudott. Mindent összevetve, ő volt az egyik legérdekesebb ember, a-kivel csak valaha is találkoztam. Valamennyi tibeti könyvét nekem adta, melyeket most polcaimon őrzök.
Igaz hive
„Jól, szolgálatjára az Urnak”
S. C. Malan
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. Octr 15, (1883)
Dear Sir
I thank you for giving me the pleasure of seeing Csoma's likeness. - The likeness reminds me very well of him; although it is younger than when I saw him. He was then weather-beaten, looked older than the picture; but he wore no board when I knew him. I hope you will have the, likeness photographed. Then may I beg for a copy of it? For I always remember him with gratitude of pleasure. I used to delight in his company; he was so kind, so obliging, always willing import all he knew. He was altogether one of the most interesting men I ever met. He gave me all his Tibetan books, which are at this moment on my shelves. – Believe me, Dear Sir.
Jól, szolgálatjára az Úrnak
S C. Malan
1883. december 8.
High Cliffe Szálló, Bournemouth. [Dokumentumok, 40-41]
Tisztelt Uram!
Az ön kedves levelét utánam küldték ide, s így sietek válaszolni rá.
A mi szeretett Csománk öltözékére egészen jól emlékszem, Sohasem láttam öt a legjobb ruhájában (ha egyáltalán volt neki ilyen), az is igaz azonban, hogy én mindig az Asiatic Society könyvtárában találkoztam vele, melynek én titkára voltam kalkuttai tartózkodásom idején. Általában zekekabátot viselt, amelynek bő vadászkabát jellege volt, külső zsebekkel - anyaga közönséges indiai kék gyapotszövet volt. Hozzá indiai gyártmányú, piros, barna, fekete és sárga mintás mellényt hordott; világosbarna nadrágja volt, gyapot harisnyát és cipőt viselt.
Akkoriban meglehetősen törődötten nézett ki, rossz bőrben volt, melynek oka nyilvánvalóan az időjárás viszontagságai és az átélt sok nehézség volt. Nála tett látogatásaimat azonban nagyon kedveltem; oly kedves és közvetlen ember volt: minden bizonnyal örömmel vette, hogy volt valaki, aki érdeklődött a tibeti iránt. Neki adtam török szótáramat. A magyar nyelvre azonban - amely egyike a legszebb nyelveknek - sohasem tanított meg, azt a keveset, amit tudok, egyedül tanultam. Nagy becsben lesz előttem Csoma fényképe, ha majd elküldi számomra. Addig is, tisztelt uram, maradok igaz hive
S. C. Malan
High Cliffe Hotel, Bournemouth. Deer. 8, 1883.
My dear Sir
your kind letter followed me hither, and I hasten to reply to it. - I remember dear Csoma's dress quite well. I never saw him in his best (if he had one) but I always met him in the library of the As. Society, of which I was Secretary during my stay in Calcutta. He wore a jacket, very much like a loose shooting jacket, with outside pockets - of the common blue cotton cloth of India. He wore a waistcoat of figured red, brown black and yellow stuff of Indian manufacture; and trousers of a kind of light brown stuff; cotton stockings and shoes. - He was much weather beaten, and his complexion evidently the worse for his exposure, and the hardship he had to endure. But I did enjoy my visits; he was so kind and genial: he certainly was pleased to find one interested in Tibetan. I gave him my Turkish Dictionary. But lie never taught me the Magyar tongue - a most beautiful tongue - the little I know I learnt alone. - I shall greatly value a photograph of Csoma when you kindly send it. Meanwhile, Dear Sir, believe me yours very truly
S, C, Malan
1884. április 5.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 42-43]
Tisztelt Uram!
Azon vagyok, hogy túladjak a könyvtáramon. Sajnálnám azonban, ha Csoma tibeti könyvei és kéziratai, amelyeket 1839-ben nekem adott, szétszóródnának. Azóta használtam és őriztem őket, az ő kedvéért. Az a gondolat azonban igen megfogott, hogy a Buda Pesth-i Egyetem lenne ezeknek a kincseknek a megfelelő helye, Vámbéry Ármin tudós gondozásában. Mintegy 30 kötet van; s ha ön úgy gondolja, hogy elfogadhatóak az Egyetem számára, s ön vállalkozna arra, hogy eljuttassa őket, akkor örömmel küldenem őket tüstént önhöz.
Igaz hive:
S. C. Malan
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. April 5, 1884.
Dear Sir
I am about disposing of my library. And I feel sorry to scatter about Csoma’s Tibetan books and Mss which he gave me in 1839, which I have used and kept ever since for his sake. - But it strikes me that the University of Buda Pesth would be the proper home for those treasures, under the learned care of Mr Vambéry. There are some 30 vols, and if you think they would prove acceptable to the University and you would undertake to forward them I will send them to you at once with pleasure.
Believe me
yours faithfully
S.C. Malan
1884. április 12.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. 1884. április 12. [Dokumentumok, 44-45]
Tisztelt Uram!
Nagyon sajnálnám, ha ön egy mindössze félórás látogatásért magára vállalná az út összes fáradalmait! Ön nem tudja, milyen messzi vagyunk mi a nagyvárostól. Sajnos, jelen pillanatban az egyetlen vendégszobánk foglalt; önnek pedig nem szabad sehol máshol megszánnia, ha idejön, csak a mi fedelünk alatt. Remélem azonban, hogy még ebben az évadban bemegyek Londonba; s így magam leszek oly szerencsés, hogy meglátogathassam önt.
Most rendezgetem Csoma könyveit, s annotálom őket.* Amint kész leszek, azonnal elküldöm őket önnek. Közben bele-belenézegetek mindegyikbe. Oly annyira emlékeztetnek őrá! Olyan kedves, egyszerű és megnyerő modorú ember volt! De annak idején az volt a benyomásom, hogy nem értékelték őt méltóképpen.
Sok köszönet a levelében mellékeltekért.
Igaz és hűséges hive:
S. C. Malan
* Malan minden egyes tétel első lapjára ráírta, hogy miről szól az illető mű. Az annotálások javarészt helytállóak, ami bizonyítja, hogy Maian annak idején komolyan tanulhatta a tibetit Csomától, hiszen a könyveket majdnem 50 év múlva vette újra kézbe <TJ>
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. April 12, 1884.
My dear Sir
I should be sorry you took the trouble of coming all this way for only half an hour’s visit! You don’t know the distance at which we are from the great metropolis. Unfortunately at present our only spare room is occupied; and I could not allow you to lodge any where but under my roof. I shall however, be in London this season, I hope; and I will do myself the pleasure of calling. - I am arranging and ticketting Csoma’s Tibetan books. When ready they shall be sent to you at once. I’m looking them over. They so remind me of him! There was something so kind, simple and winning about his manner. But my impression was, at the time, that he was not duly appreciated.
Many thanks for the enclosed.
Believe me yours very faithfully
S. C. Malan
1884. április 17.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 46-47]
Tisztelt Uram!
Sietek válaszolni kedves levelére. Nagy örömömre fog szolgálni, ha megküldi nekem Csoma életéről szóló könyve egy példányát.
Ha a „filológia” alatt azt a ma divatos eljárást, nyelvek „csinálását” értik - akár egy nyelvet kettőből vagy háromból, akár kettőt, hármat egyből - akkor Csoma nem volt „filológus”, sem én nem vagyok az, egészen biztosan. Ő azonban sokkal több volt ennél; rendíthetetlenül munkálkodott egyetlen tárgyén, számos nyelv mestere volt, s mindenek fölött és mindezen fölül az európai tibetisztikai tanulmányok megalapítójának kijáró tisztelet és megbecsülés övezi és fogja övezni mindig is. Nem fürkészte hipotézisek bonyodalmait - ahhoz ő túlzottan is józan eszű ember volt.* De ő volt az, aki az alapokat lefektette, mások csak építettek arra.
A könyveket holnap elküldöm az ön címére. Már rég megkapta volna őket; de ki kellett csomagolnom őket és újra csomagolni, hogy biztonságosabb legyen szállításuk. Legjobb lenne, ha úgy maradhatnának, a-hogy vannak; csak azt javasolnám, hogy az egész csomagot helyezze bele egy faládába, ami védené őket.
Nehezemre esett kissé megválni tőlük. Úgy érzem azonban, hogy az önök Egyetemén van a helyük, ahol, bízom benne, gondjukat fogják viselni, és értékelni fogják őket, szegény drága Csománkra való tekintettel.
Igaz és őszinte hive:
S. C. Malan
* Rendkívül fontos megjegyzés, amely főként Csomának a magyar őstörténet területén tett alkalmi véleményeit helyezi megfelelő elbírálásra <TJ>
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. April 17, 1884.
My Dear Sir
in answer to your kind letter, I shall be delighted to receive a copy of Csoma’s life. - If by „Philology” they mean the system now in vogue, of „making” languages, either one language out of two or three, or two or three out of one - then Csoma was no „philologist” neither am I, assuredly. But he was far better than that; he was devoted to his one object, was master of several languages, and over and above all, he has, and shall have to the end, the honour and credit of being the founder of Tibetan studies in Europe. He did not scrutinize the intricacies of hypotheses; he had too much sense for that. But he laid the foundation and others only build upon it. - The books leave this to-morrow to your address. You would have received them ere this; but I had to unpack and re-pack them more securely. They had better remain as they are. Only I would recommend you placing the parcel as it is, in a wooden box. They will travel more securely. - It has cost me a little to say good bye to them. But I feel that they ought to rest in your University where I trust they will be taken care of, and valued for poor dear Csoma’s sake.
Believe me, Dear Sir
yours sincerely
S. C. Malan
1884. április 25.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 48-49]
Tisztelt Uram!
Levelére válaszolva, arra kérem, hogy juttassa el Csoma könyveit bármelyik egyetemre, bármilyen módon, ahogy azt a legjobbnak látja Csoma érdekében.
A könyvek, általánosságban beszelve, különálló értekezések.* Egy vagy kettő közülük a tibeti klasszikusok kivonatait tartalmazza. Mindegyiknek ráírtam a címét az első oldalra, úgy, ahogy azt még Csomától hallottam annak idején.
Ön egészen bizonyos lehet abban, hogy ha bemegyek a városba, nem mulasztom el, hogy meglátogassam.
Igaz és őszinte hive
S. C. Malan
* Apró tévedés. Ugyanis néhány többkötetes mű is található a gyűjteményben
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. April 25, 1884.
My Dear Sir
in answer to your letter, I beg you will give Csoma’s books to whatever university, or in any way you think best for Csoma’s sake.
They are, generally speaking, separate treatises. One or two are extracts from the Tibetan Classics. I wrote the character of each on the first leaf, from Csoma’s own mouth. - You may be sure that I shall not be in town, without giving myself the pleasure of calling on you.
Believe me
Yours sincerely
S. C. Malan
1884. június 6.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 50-51]
Tisztelt Uram!
Kedves levelére válaszolva engedje meg, hogy megnyugtassam, hogy Oxfordban jártam, de sehol máshol. Londonban nem voltam, és ön nyugodt lehet afelől, hogy nem megyek be a városba anélkül, hogy önt ne látogatnám meg.
Az Indiai Intézet - sajnos, ezt kell mondanom - még igen messze van attól, hogy kész legyen, s így még nem lehetséges megmondani, mikor lesz a megnyitása. Mivel nekik adtam a könyvtáramat, természetesen alig várom már, hogy biztonságban lássam új helyén.
Egykor arra gondoltam, hogy Csoma könyveit is nekik adom; alaposabban meggondolva azonban úgy határoztam, hogy sokkal igazságosabb, ha az ön útján Magyarországra küldöm őket.
Igaz és őszinte hive;
S. C. Malan
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. June 6th, 1884.
My Dear Sir,
in answer to your kind letter, allow me to say that I have been to Oxford, but no where else. I have not been in London and you may rest assured that I should not come to Town without calling on you. - The Indian Institute is, I regret to say, a long way from being ready, and it is not yet possible to fix a date for the opening. As I have given them my library, I shall be anxious, of course, to see it safe in its new abode.
I thought at one time, of giving them Csoma’s books; but on second thought I decided that the more just way would be to send them to Hungary through you.
Believe me, Dear Sir
yours sincerely
S. C. Malan
1885. április 25.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 52-53]
Tisztelt Uram!
Nem köszönhettem meg szegényes bókokkal kedves ajándékát, Csoma életéről szóló könyvét, mielőtt elolvastam volna azt.
Nagyon érdekesnek találom; sok olyan dolgot mond el róla nekem, amit nem tudtam, s visszaidézi emlékeimbe azokat a napokat, melyeket oly annyira szeretnék még egyszer végigélni.
Magától a tárgytól eltekintve is, oly kitűnően megirt életrajz, hogy egészen bizonyosan sok olvasója lesz. Csak azt kívánom, bárcsak úgy tudnék írni magyarul, mint ön angolul.
Örök nagyrabecsüléssel és hálával:
S. C. Malan
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. April 25, 1885.
My Dear Sir,
I would not pay you the poor compliment of thanking you for kind present of Csoma’s life, without having looked at it.
I find it most interesting; it tells me a great many things about him which I did not know and it brings back to my memory days I should like to spend over again.
Ouite apart from the subject itself, the life is so well written that it is sure to have many readers. I only wish I could write Hungarian as you do English.
Ever very gratefully yours
S. C. Malan
(1885.) október 27.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 54-55]
Nagyon szépen köszönöm önnek, tisztelt Uram érdekes cikkét*, melyet ma reggel kaptam kézhez. Jóleső érzéssel vettem tudomásul, hogy helyesen cselekedtem, amikor Csoma könyveit és kéziratait arra a helyre küldtem, ahol lenniük kell, és hogy ez az adomány örömet okozott önnek és barátainak.
Megkaptam az önök Akadémiájának köszönő levelét, angol és magyar nyelven írva. Úgy látom, fel kell frissítenem magyar tudásomat -nagyszerű egy nyelv. De az az igazság, hogy nincsen időm mindenre.
Akár magyarul, akár angolul írjak is, nagyszerű érzés, hogy valamivel hozzájárulhattam Csoma jellemének és értékének méltó elismertetéséhez.
Az ön igaz hive:
S. C. Malan
* Duka cikke a JRAS 1884-i évfolyamában.
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. Octr. 27
Many thanks my dear Sir, for your interesting pamphlet received this morning. I have read it with gratification at finding that I did the right thing in sending Csoma’s books and Mss where they ought to be, and that the gift has given pleasure to you and your friends.
I received a letter of thanks from your Academy in Hungarian and English. I see I must brush up my Hungarian - a magnificent tongue. But really I have not time for everything.
Whether in Hungarian or in English, however, I am delighted at being the means of contributing to the due appreciation of Csoma’s character and worth.
Believe me
Very faithfully yours
S. C. Malan
(1885) december 26.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 56-57]
Tisztelt Uram!
Az ön kedves ajándéka, Csoma képmása, biztonságban elért hozzánk tegnapelőtt. De a Karácsonytól Vízkeresztig terjedő időszak olyan sok elfoglaltsággal jár egy vidéki plébános számára, hogy egy percnyi időm sem volt, hogy írjak önnek és megköszönjem.
Jól emlékeztet rá, bár sokkal fiatalabbnak néz ki, s nem olyan törődött, mint amikor én láttam őt Kalkuttában, 45 évvel ezelőtt! Hogy repül az idő!
Nagyra értékelem ezt az arcképet - olyan embernek az emléke, akit tiszteltem tudományos munkájáért és nagyra becsültem kitűnő tulajdonságai miatt.
Fogadja ünnepi jókívánságaimat.
Igaz és őszinte hive:
S. C. Malan
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. Decr. 26.
My dear Sir
Your kind present of Csoma’s likeness reached me safely the day before yesterday. But Christmas ide is such a busy time with a country parson, that I have not had a moment to write and thank you for it.
It reminds me of him, though much younger and not so much weather-beaten as when I saw him in Calcutta, 45 years ago! How time flies!
I shall value this portrait very highly, as a memorial of one whom I honoured for his learning and valued for his excellent qualities.
With best wishes for the season
Believe me, very truly yours
S. C. Malan
(1886.) január 13.
Broadwindsor, Dorset. Plébánia. [Dokumentumok, 58-59]
Tisztelt Uram!
Levelére válaszolva közlöm, hogy a birtokomban lévő könyvekben semmit sem találtam Betiedera-ra vonatkozóan, ami ezek alapján valószínűleg hiba. Attól félek, sem nem tibeti, sem valami más, legalábbis abban a formájában, ahogy ön leírta levelében.
Néhány javítást eszközöltem az ön átírásában, a 60. oldalon. Úgy is megteszi, ahogy van, habár beszédben nem ejtenék így ki. Csoma azonban valamennyi betűt átírta volna, habár olvasáskor sokat kihagynak.*
Már nyugalomba vonultam és néhány hónapon belül el is hagyom ezt a helyet. Egy ilyen nagy parókia már túl sok munkával jár az én koromban; s én pihenni szeretnék.
Igaz és őszinte hive:
S. C. Malan
U.i.: Úgy gondolom, hogy az Asiatic Society-ben megtalálja a Betiedera-ra vonatkozó szükséges anyagot.
* A tibeti irodalmi (írott) nyelv és a beszélt nyelv (bármelyik nyelvjárás) lényegesen eltér egymástól. Például (elől az írott alakok): brgyad - gye, sgrubs - dup, sman - men stb. Az a tény, hogy Csoma valamennyi betűt átírta, egyértelmű filológiai szempontból. Az átírt szöveg olvasata azonban kétféle lehet: vagy valamelyik nyelvjárás szerinti ejtett alakot olvassuk (ezt teszik a tibeti papok), vagy pedig a betű szerinti (fiktív) olvasatot követjük (ez utóbbi egészen napjainkig általánosan követett mód volt az európai tibetisztikában).<TJ>
The Vicarage, Broadwindsor, Dorset. Jany. 13
My dear Sir
In answer to your letter, I can not find anything in the books I have about Betiedera which, in face of it, must be a mistake. It is neither Tibetan nor anything else I fear, as it stands in print on your sheet.
I have made a few corrections in your transliteration p. 60. It may do as it is, although it would not be so pronounced in conversation. Csoma, however, would have all letters transliterated although many are left out in reading.
I have resigned this living and shall leave in a few months. I find the work of so large a parish too much at my age; and I want rest.
Believe me
yours sincerely:
S. C. Malan
P. S. I should think you would find all necessary documents about this Betiedera at the Asiatic Society.
1886. január 19.
West Cliff Hall, Bournemouth. [Dokumentumok, 60-61]
Tisztelt Dr. Duka!
Ezúton küldöm vissza önnek a recenziókat*, amelyeket volt oly kedves betekintésre elküldeni számomra. Mine nagyon érdekes, de a Pioneer-é a legjobb és a lényeget leginkább érintő. Nagy megelégedésére kell, hogy szolgáljon, hogy ilyen jó munkát készített, egy ilyen kitűnő emberről, mint a mi kedves Csománk. Előttem van ma is, szinte hallom és látom őt, s nagyon szeretek visszapillantani azokra a napokra, amelyek, sajnos, már sohasem fognak visszatérni. Mindig nagy öröm volt a Bishop’s College-ból átmennem az Asiatic Society-be, tibeti órára. Ő mindig kiejtetett velem minden betűt, Jaeschke-nek a legnagyobb meglepetésére,** aki Tibet egy más körzetéből való másik nyelvjárást beszélt.
Igaz és őszinte hive:
S. C. Malan
* Duka Tivadar Csomáról irt könyvének recenziói (lásd jelen munka 32. lapján). A Pioneer-ben lévő recenzió W. W. Hunter munkája. Hogy Malannak Hunter cikke tetszett, az is sejtetni engedi, hogy az abban állítottakat összhatásukban hitelesnek ismeri el. (Hasonló észrevételeket ő is tesz leveleiben.) <TJ>
** Hermann August Jäschke (1817-1883) a tibeti szótárirodalom Csoma utáni nagy alakja. Német misszionárius volt Ladakban. (H. A Jäschke: Tibetisch-deutsches Wörterbuch. Gnadau 1871. - angol fordításban London 1881, 1934, 1949, 1958). <TJ>
West Cliff Hall, Bournemouth. Jany. 19. 1886.
Dear Dr Duka
I return by this post the reviews you were kind enough to let me see. They are all very interesting but the Pioneer is the best and most to the point. It must be a source of great satisfaction to you to have done so good a work about so good a man as dear Csoma. I have him present to my sound and to my eye, and love to look back to day which alas! shall never return. It was always with the greatest pleasure I crossed over from Bishop’s College to the Asiatic Society for my Tibetan lesson. He used to make me pronounced every letter, to the astonishment of Jaeschke, who spoke another dialect, from another district of Tibet.
yours sincerely
S. C. Malan