| 1784. április 4 | Kőrösi (Erdély, Orbai szék) református erődtemplomban megkeresztelik, apja székely határőrkatona, gyermekéveit a faluban tölti, a helyi iskolába jár. |
1799. ősze - 1819. november: Tanulóévek |
|
| 1799 ősze | 15 évesen a nagyenyedi kálvinista Bethlen kollégium alsó tagozatának növendéke lesz. Eleinte szolgadiák, később korrepetítor.1807 őszén a felsőbb tagozatba lép: principista (fejedelmi ösztöndíjas), majd senior. A nyarakra sem utazik haza, azokat többnyire Szászvároson tölti mint nevelő. |
| 1815. június 16 | Rigorosum (záróvizsga). |
| 1815. július | Reverzálist ad, hogy papi pályán marad (július 1), majd útlevelet kér (július 2) s feltehetően a Nagyvárad, Buda, Bécs útvonalon Göttingenbe (Hannoveri királyság) indul. |
| 1815. aug. 1 | Német területre érkezik. |
| 1816. április 11 | Beiratkozik a göttingeni Georg-August egyetem teológiai fakultására. Itt megismerkedik az orientalisztikai szakirodalommal, elsősorban az arab forrásokkal. |
| 1818. július 29 | Végbizonyítvánnyal zárja tanulmányait. |
| 1818. szept. 5 | Hazaindul. |
| 1818. december | Megérkezik. Kolozsvárott és környéken (Szilágyság) tölt néhány hetet. |
| 1819. február 20 | Temesvárra érkezik szláv nyelvtanulmányokra, ahonnan szeptember legvégén továbbutazik Karlovicba (Újvidék), majd Zágrábba (Horvátország). |
| 1819. november | Visszatér Kolozsvárra, majd Nagyenyedre. |
1819.nov.23-1823. június 17 Vándorúton Ázsiában |
|
| 1819. nov. 23 | Útnak indul Nagyenyedről, Nagyszeben érintésével (nov.27) a Vöröstorony-szorosnál átlépi a határt (nov.28). Többé nem látja hazáját. |
| 1819. dec. eleje | Bukarestbe érkezik. Innen 1820. január 1-én indul tovább, |
| 1820. január 3 | átkel a Dunán, |
| 1820. január 11 | Szófiába érkezik, ahonnan Philippopolisz (ma: Plovdiv) érintésével (jan. 16) |
| 1820. jan. vége | Énosznál eléri a tengerpartot, itt február 7-én hajóra száll és Khiosz, Rhodosz szigetek érintésével |
| 1820. febr. 28 | Alexandriába ér, ahonnan március 15-én pestis miatt továbbmegy, s hajóval a ciprusi Larnaca, majd Szidón, Bejrút, Tripoli tengerparti városok érintésével |
| 1820. ápr. eleje | Latakiába jut, ahonnan ápr. 6-án gyalogosan folytatja útját. |
| 1820. ápr. 13 | Aleppóba jut, ahol egy hónapot marad, május 19-én indul tovább. Urfa, Mardin majd Moszul következik, itt tutajra száll. |
| 1820. július 22 | Bagdad, ahol szintén egy hónapot marad, szept. 4-én indul tovább, hamarosan elhagyja a török szultán birodalmát, s perzsa területre lép: Kermánsáh, Hamadán úti állomáshelyei. |
| 1820. okt. 14 | Teheránba érkezik. Itt fél évig marad, a brit követség, a Willock testvérek vendégszeretetét élvezi. Megtanul perzsául, gyakorolja az angolt. 1821. március 1-én örmény (keresztény hitű kereskedők Ázsia-szerte) ruhában elindul Teheránból, hátrahagyva híres végrendeletét. (Willock Nagyenyedre a végrendeletet Csoma kérésének megfelelően csak 1823 május 12-i levelével továbbítja, abban a hitben, hogy Csoma meghalt.) Ettől kezdve eltűnik az európaiak szeme elől (1825 márciusáig!), mivel olyan tájakon halad, melyek a brit (egyben európai) diplomáciai képviselet számára is ellenőrizhetetlenek. |
| 1821. ápr. 18 | Meshedbe, Horászán fővárosába érkezik Nisápur érintésével. Meshedben fél évig várakozik, a közép-ázsiai zavaros állapotok miatt. |
| 1821. október 20 | Elhagyja Meshedet, s a turkománok földjén keresztül (ma: Türkmenisztán) Merv érintésével "Nagy-Buhária" (ma: Özbegisztán) veszélyes földjére lép, mely egyike az általa feltételezett őshazának. |
| 1821. nov. 18 | Megérkezik Buharába, nagy reményekkel. Háborús vaklárma miatt azonban 5 nap eltelteltével (nov. 23) elhagyja Buharát, s úgy dönt, hogy a másik feltételezett őshazát a déli kerülőn (Kasmíron át) közelíti meg. Balh-on, Hulm-on, a Bámiján-szoros át afgán földön halad. |
| 1822. jan. 6 | Kabul, Afganisztán fővárosa, itt két hetet tölt, január 19-én indul tovább, útközben csatlakozik Allard és Ventura francia katonatisztekhez, s hamarosan átkel a híres Haibár (Khyber) szorosan, s ezzel indiai földre lép, ahol Pesavar, Ravalpindi az útirány. |
| 1822. márc. 12 | Lahor, a szikh-ek vezérének, Randzsit Szingh maharádzsa székhelye. Rövid pihenő után március 23-án indul tovább pandzsábi tájakon (Amritszár, a szikhek szent városa; Dzsammu, a dogra rádzsa fővárosa) át áthalad a híres Banihál-hágón, s ezzel kasmíri földre lép. |
| 1822. április 17 | Szrinagar, Kasmír fővárosa. Itt egy hónapot tölt, a lehetséges utak közül (Hunza-völgy vagy Ladak) a tibeti utat választja, s május 19-én elhagyja Szrinagart. Néhány napi gyaloglás után áthalad a Zodzsi hágón, s ezzel tibeti földre lép. Merőben ismeretlen vidék (Himalája) és kultúra (lamaizmus) övezi útját. |
| 1822. június 9 | Leh, a tibeti műveltség nyugati országának, Ladaknak a fővárosa. Innen vezet az egyik karavánút Jarkend felé (Kardung-hágó, Nubra-völgy, Karakórum-hágó). Egy hónapig vár útitársakra, pénze is elfogy, elhatározza, hogy visszafordul Lahorba, egykori útitársaihoz indul. |
| 1822. július 16 | Sorsdöntő találkozás W.Moorcroft brit-indiai kormányügynökkel Drásznál (Lehtől 287 km).Rábeszélésére Csoma vállalkozik a tibeti kultúra feltárására. Moorcrofttal visszamegy Lehbe (augusztus26), majd kéthavi tartózkodás után felkerekednek (október vége) és Szrinagarba mennek (november 26), ahol majd félévet tölt. |
| 1823 március 24 | Szabályszerű szerződést köt egy tibeti nyelvtan és szótár készítésére. Csoma immár fizetséggel és ajánlólevelekkel indul útnak (május 23) és ér harmad ízben Lehbe (június 1), ahol 3 hétig készül fel a zanszkári utazásra. |
1823. június 17 – 1830 vége: Lamaista kolostorokban |
|
| 1823. június 17 | megindul a zanszkári hegyekbe |
| 1823. június 26 | Megérkezik Zanglába, ahol a lehi királyi udvar bizalmi embere, Szangye Puncog fogadja, akit Csoma mindvégig csak mint "a láma" nevez. A zanglai kolostorban több mint egy évig dolgoznak. |
| 1824.október 22 | A Szingo-hágón át Lahulba, onnan a Rohtang-hágón át Kulu-ba ér, s ezzel elhagyja a "hegyi bérceket". |
| 1824. nov. 26 | Szabathuba ér, ahol a brit határőrparancsnok C.P.Kennedy fogadja. Ők nem ismerik Moorcroft-tal való kapcsolatát, így kivizsgálják ügyét: ekkor írja részletes beszámolóját 1825. január 28-án, mely fontos életrajzi adatait tartalmazza, s újabb megbízatást kap. A kényszerű pihenő fél évig tart, |
| 1825 június 6 | Visszaindul tibeti gyűjtőmunkájára. A Szatledzs-völgyből Szpitibe megy, onnan a Kunzam-hágón át érkezik Lahulba, s onnan Zanszkárba veszi utját. |
| 1825. aug.12 | A láma faluját Tethát eléri, ő azonban nincs otthon,s csak november 10-én kezdenek újra dolgozni Puktal kolostorában. Újabb egy évet tölt, de most a láma többször is magára hagyja, így a munkában visszamarad. 1826 októberében indul útnak. |
| 1827. január | Szabathuba ér, ahol ismét fél évet kénytelen tölteni,mivel csak ekkor kap újabb megbízatást (és fedezetet). Június végén indul útra, most a Szatledzs völgyében lévő Kanam kolostorba igyekszik. |
| 1827. augusztus | Megérkezik Kanamba, ide érkezik "a láma" is, akivel most zavartalanul dolgoznak 3 évig. Neves látogatóik is vannak V. Jacquemont francia utazó és Gerard doktor személyében. 1830 júniusában "a láma"elbúcsúzik tőle, s többé nem is találkoznak. Csoma novemberben hagyja el Kanamot, ahol nemcsak a szótárt és nyelvtant fejezte be, de a 325 kötetes kánont is kivonatolta - többek közt. |
| 1830 vége | Immár harmadszor ér Szabathuba, ahol végre kedvező hírek fogadják: várják Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság tudós műhelyében. Gazdag málhájával valószínűleg az ún. Nagy Törzs Úton halad Kalkutta felé. |
1831. május 5 – 1842 : Kalkutta, a Bengáli Ázsiai Társaság |
|
| 1831. május 5 | Megérkezik Kalkuttába, Brit-India kormányzóságának székhelyére, ahol támogatásban részesül a Bengáli Ázsiai Társaságnál. |
| 1832 | Megjelenik a Társaság tudományos folyóiratának (Journal of the Asiatic Society of Bengal) első száma, benne Csoma első cikke. Kisebb tanulmányai folyamatosan itt jelennek meg: 1840-ig 13 cikk. |
| 1832. ápr. 30 | Kézhez veszi hazája országos gyűjtésből származó pénztámogatását, mely feléleszti benne eredeti célkitűzését. |
| 1832. dec. 26 | A Társaság titkára jelenti, hogy Csoma nyomtatásra kész kéziratai elkészültek: szótár, nyelvtan, terminológiai szótár. Hamarosan megkezdődnek a munkák a kalkuttai baptista nyomdában. |
| 1833. nov. 15 | A Magyar Tudós Társaság külső tagjául választja. Az oklevelet 1835. szept. 30-i kelt levelével küldi Döbrentei titoknok. |
| 1834. január 5 | A Társaság titkára, J. Prinsep jelenti a Főkormányzóságnak, hogy Csoma szótára és nyelvtana elkészült. |
| 1834-36 | Guláb Szingh dzsammui fejedelem (a szikh Randzsit Szingh vazallusa) megtámadja és meghódítja Ladakot, ahol Csoma 7 évet töltött. |
| 1834. február | A szótár napvilágot lát: Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Prepared, with the assistance of Bandé Sangs-rgyas phun-tshogs, a learned léma of Zansgskár, by Alexander Csoma de Kőrös. Siculo-Hungarian of Transylvania. Calcutta 1834, p.351. |
| 1834. február 6 | A Bengáli Ázsiai Társaság tiszteleti tagjául választja. |
| 1834. december | A nyelvtan is megjelenik: A Grammar of the Tibetan Language, in English. Prepared, under the patronage of the Government and the auspices of the Asiatic Society of Bengal, by Alexander Csoma de Kőrös. Siculo-Hungarian of Tran sylvania. Calcutta 1834. [Az Appendixben (pp.146-204) 5 kisebb tanulmány, és egy kőnyomatos illusztráció a tibeti írásról (pp.1-40).] |
| 1835. január | Csoma műveiből 25-25 példányt küld haza, magyarországi és erdélyi szétosztásra. (Az elosztás 1836. januárjában a Magyar Tudós Társaságnál történik.) Külön is küld könyveiből Göttingenbe, Klaprothnak Párizsba. |
| 1835. júl. 18 | Levelek és pénzküldemények a Magyar Tudós Társasághoz és a Nagyenyedi Kollégium professzoraihoz. (1836. februári keltezéssel visszaigazolják) |
| 1835. dec. 14 | Útra kel Felső-Bengálba: Malda, Dzsalpaigur, Titalja. Bengáli és szanszkrit nyelveket tanulmányozza. |
| 1836 | Megjelenik 200 oldalas tanulmányának első része a a Kandzsúrról (már 1831. szeptember 4-én leadta): Analysis of the Dulva, a portion of the Tibetan Work entitled the Kah-gyur by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part I (Calcutta 1836), pp.41-93. |
| 1837. dec. | Visszatér Kalkuttába. Tanulmányai eredményéről még csak utalást sem tesz, ami mutatja, hogy csalódott feltételezéseiben (magyar szanszkrit nyelvhasonlítás). |
| 1838. május 1 | Az Ázsiai Társaság főkönyvtárosa lesz (1841. május 3-ig tölti be). |
| 1839 | Megjelenik Buddha életéről szóló tanulmánya: Notices of the Life of Shakya, extracted from the Tibetan Authories, by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.286-317. |
| Megjelenik Kandzsúr-tanulmányának második része: Analysis of the Sher-chin, P'hal-ch'en, Dkon-séks, Do-dé, Nyáng-dás and Gyut. Being the 2nd, 3rd, 4th, 5th, 6th, and 7th divisions of the Tibetan Work, entitled the Kah-gyur by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.393-585. | |
| Megjelenik Tandzsúr tanulmánya: Abstract of the Contens of the Bstan-hgyur, by Alexander Csoma de Kőrös, Siculo-Hungarian of Transylvania: Asiatic Researches Vol 20, Part II (Calcutta 1839), pp.553-585. | |
| 1839 vége | Tibetisztikai magánkönyvtárát S.C.Malannak ajándékozza, aki azt magával viszi Angliába. (1884-ben az Magyar Tud. Akadémiának ajándékozza). |
| 1842. február 9 | Útnak indul: Szikkim, Lhásza az úti cél. |
| 1842. március 24 | Dardzsilingbe érkezik, ahol A. Campbell fogadja. Hamarosan megbetegszik. |
| 1842. április 11 | Meghal, a helyi protestáns temetőben helyezik örök nyugalomra. 1844-ben az Ázsiai Társaság síremléket állít, melyre 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia és szülőfaluja emléktáblát helyez. |
Emlékezés |
|
| 1855, 1856 | Megjelenik posztumusz tanulmánya: A brief Notice of the Subjásita Ratna Nidhi of Saskya Pandita with extracts and translations: JASB XXIV (1855) pp. 141-165; XXV (1856), pp. 257-294 (A.Campbell gondozásában). |
| 1884 | Születése 100. évfordulóján Duka Tivadar megírja életrajzát, mely 1885-ben magyarul is megjelenik. |
| 1910, 1916, 1944 | Megjelenik Csoma posztumusz monográfiája: Sanskrit-Tibetan-English Vocabulary, being an edition and translation of the Mahavyutpatti, Part I-II ed. Denison Ross, Calcutta 1910, 1916; Part III. ed.R.Ch.Chatterjee, Calcutta 1944, Memoirs of the Asiatic Society of Bengal Vol.IV. pp. 1-390. |
| 1912 | Megjelenik a JASB-ban közölt cikkeinek gyűjteményes új kiadása: Tibetan Studies, ed. Denison Ross, Calcutta 1912, pp. 1-172. |
| 1976 | Megjelenik az Alexander könyvek fakszimile-kiadása: Tibetan Compendia written for Csoma de Kőrös by the Lamas of Zans-dkar, ed. J.Terjék. New Delhi 1976, Sata-pitaka Series, Vol.231. |
| 1984 | Megjelenik összes műve: Collected Works of Alexander Csoma de Kőrös, Vol I-IV, Budapest 1984.,
ed. J.Terjék. |
Összeállította: [TJ]